A kérdés aktualitását az adja, hogy a jogalkotó szándékában áll elismerni az ún. minősített elektronikus bélyegzőt, mint cégjegyzésre alkalmas eszközt.
A minősített elektronikus bélyegző az informatika világában nem más, mint a jogi személy részére kiadott “pecsét”. Olyan, mint a papír világában a jogi személy tintabélyegzője, azzal a lényeges eltéréssel, hogy míg a papíron a bélyegző mellett az aláíró (vagy kiadmányozó) aláírása is szükséges, addig az elektronikus bélyegző mellett nem kell aláírást is elhelyezni.
Ahhoz, hogy a kérdést meg tudjuk vizsgálni, meg kell néznünk. hogy mi is az a “jogi személy”.
A jogi személy
Jogi személy nem létezik a valóságban. A jogi személy a jog által alkotott fikció, vagyis kitalált dolog. Jogi értelemben a fikció azt jelenti, hogy tisztában vagyunk vele, hogy nem létezik, de úgy tekintünk rá, mintha létezne.
Miért ilyen bonyolult? Azért, mert míg az élővilágban léteznek organizmusok, vagyis élő szervezetek, addig az emberek által megalkotott szervezetek csupán egyfajta szándékegységet, azaz több ember egyező elképzeléseit ölelnek át. Az emberek által létrehozott szervezetek a közös döntést hajtják végre, és a jog által analógia alkalmazásával, a biológiából átemelt elvont példákkal a szervezetnek egységeket – szerveket – hoznak létre. Ugyanakkor, míg a sejtek tényleges fizikai szervezetet hoznak létre, addig a jogi személynek nincs állandó, fizikai szervezete.
Az emberek a szervezet létrehozásával nem nőnek össze, nem jön létre egy új test, pusztán akkor ülnek össze, ha valamilyen kérdésben döntést kell hozni.
Döntéshozatal és végrehajtás
A jogi személyek legfőbb döntéshozó szerve tipikusan a tagok gyűlése, míg a legfőbb végrehajtó és irányító szerve az ügyvezetés, amely azonban döntést hozhat olyan kérdésekben is, ami nincs a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utalva.
A jogi személy képviselete
Fentiekből adódóan a jogi személy nem képes cselekedni – hiszen nem is létezik -, a jogi személy csak képviselője után képes bármilyen magatartást tanúsítani és így jognyilatkozatot tenni.
Ki lehet a jogi személy képviselője?
A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
A fenti tehát a főszabály, de vannak kisegítő szabályok is: [Szervezeti képviselet]
- Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője.
- A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.
- Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja.
Azaz vagy a jogi személy létesítő okiratában, vagy az SzMSz-ben kell a vezető tisztségviselőkön kívüli további képviselőket megjelölni, vagy az adott szervezeti egység vezetője – de ő csak az adott egység tekintetében minősül képviselőnek! -, vagy ügyek meghatározott csoportjára nézve legalább kettő munkavállalót együttes képviseleti joggal ruházhat fel az ügyvezetés.
Gazdasági társaságok esetében további szabályokat is rögzít a Ptk.:
[A társaság képviselete. Cégjegyzés]
- A gazdasági társaságot vezető tisztségviselői és képviseletre feljogosított munkavállalói írásban cégjegyzés útján képviselik.
- Az ügyvezetés a cégvezető számára általános képviseleti jogot biztosíthat.
- A cégvezető és a képviseletre jogosult munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja át másra.
Gazdasági társaságok képviselőit a Cégtörvény (24. §) rendelkezése alapján a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Függetlenül attól, hogy mely fenti szabály alapján jogosultak a céget képviselni.
Ezek az általános képviseleti szabályok, amik az egyes jogi személyek ügymenetében folyamatos képviseletet tesznek lehetővé, ugyanakkor fentieken túl a Ptk. további szabályokat állapít meg az eseti, vagyis az ún. “ügyleti” képviseleti jog tekintetében:
6:15. § [Meghatalmazás]
- A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
- A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
- A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
6:16. § [Általános meghatalmazás]
Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti. (Ugyanakkor összevetve azon szabállyal, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni, a vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében nem adható általános meghatalmazás, ez egy nagyon fontos tiltás esetünkben!)
6:17. § [A képviselet terjedelme]
A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek.
A képviselet egyes sajátos esetei
6:18. § [Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet]
- Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott.
- Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.”
A fent felsorolt módokon kívül másképpen képviseleti jog nem hozható létre, illetve nem ruházható át.
A képviseleti jog jelentősége
A képviseleti jog jelentősége az, hogy – ahogy fent is látható – a jogi személy valójában nem létezik, így nem tud cselekedni sem, nevében és helyette a képviselő(k) jár(nak) el.
A képviseleti jogot ellenőrizni is kell, ez védi egyrészt a jogi személyt is, hogy olyan ne tegyen a nevében jognyilatkozatot, aki arra nem jogosult, másrészt védi a jogi személlyel kapcsolatba lépőket, hogy megállapíthassák, ki az a természetes személy (ember), aki valóban jogosult a jogi személy képviseletére és nevében jognyilatkozatot tenni.
A jogi személy képviseleti jogának ellenőrzése a bejegyző hatóság által vezetett közhiteles nyilvántartásból ellenőrizhető, hiszen ahogy láttuk, a képviselői adatokat a nyilvántartó hatósághoz (bírósághoz) be kell jelenteni. Cégek esetében ez a nyilvántartás cégjegyzék.
Meghatalmazás esetén pedig a bejelentett képviselő tesz jognyilatkozatot a meghatalmazásban arra, hogy kit kíván felruházni a képviseleti joggal, így a származtatott képviselet mindig visszavezethető a törvényes képviseletre.
Ugyanakkor a képviseleti jognak a felelősségi szabályok szempontjából is van jelentősége, mivel – ugyan fő szabályként a képviselő által okozott kárért a képviselt (jogi) személy felel, ugyanakkor – bizonyos esetekben a képviselő – pl. szándékos károkozás esetén – a képviselt személlyel egy sorban felel. Jól látható, hogy ha nem állapítható meg, hogy ki volt a képviselő, akkor ilyen alapon vele szemben igény nem érvényesíthető.
Fentieken túl gazdasági társaságok megszűnése esetén a vezető tisztségviselővel szemben igény érvényesíthető, ha a hitelezőnek kielégítetlen követelése maradt a megszűnést követően. Így tehát ez hitelezővédelmi célt is szolgál.
De a képviseleti jog ellenőrzésének társadalomvédelmi szerepe is van, amikor a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozására vonatkozó szabályok kifejezetten előírják a képviselők azonosítását és az ún. strómanok, vagyis álképviselők kiszűrését és az általuk megvalósítani kívánt pénzügyi vagy üzleti tranzakciók megakadályozását.
Fentiek alapján jól látható, hogy a képviseleti jog ellenőrzésének több szempontból is kiemelt jelentősége van: nemcsak garanciális eszköz, de hitelező- és társadalomvédelmi szerepe is van.
Cégjegyzés kizárólag bélyegzővel?
Fentiek alapján képzeljük el azt az esetet, amikor egy jogi személy jognyilatkozatát úgy ismerjük el megfelelőnek, hogy abból a képviselő személye nem derül ki. Jelen esetben úgy, hogy egy gépelt iratot semmi mással nem hitelesít, mint egy tintapecséttel.
Mert lényegében a minősített elektronikus bélyegző is ilyen. Igaz ugyan, hogy a szolgáltató a minősített elektronikus bélyegző (tanúsítványának) kibocsátásakor köteles leelenőrizni, hogy a képviselő rendelkezik-e képviseleti joggal, és ha igen, akkor a részére kiadja azt, de arra már semmilyen ráhatása nincs, hogy a képviselő azt mikor, kinek, milyen feltételek és szabályok mentén adja át (vagy arra, ha a képviselő képviseleti jogát megvonják).
Akárcsak a tintabélyegző esetén, a minősített elektronikus bélyegző tekintetében is szükséges bélyegzőhasználati szabályzat, ami rendezi, hogy ki, mikor, milyen célra használhatja azt, de egyrészről gyakorlati tapasztalat az, hogy a cégek nagy része nem rendelkezik ilyen (naprakész) szabályzattal, másrészt ha van is ilyen, azt gyakran nem tartják be. De ha még be is tartják, a szervezeten kívüli személyek a képivselő személyét nem tudják az okiratból megállapítani (míg mind papír alapú, mind minősített elektronikus aláírás esetén ez könnyen megállapítható: papír esetén az aláírási címpéldány, vagy aláírás-minta segítségével, minősített elektronikus aláírás esetén pedig a tanúsítvány tartalmazza a képviselő nevét).
Nem beszélve arról, hogy semmilyen garanciális jogintézmény nincs arra nézve, hogy ilyen esetben betartják a Ptk. fenti ismertetett képviseleti jog átruházására vonatkozó szabályokat. További problémát jelent, ha nincs is önálló képviseletre jogosult képviselő, csak együttes képviselet. Ez gyakorlatilag nem hidalható át egy bélyegzővel.
Ad absurdum a bélyegzővel való képviselet lehetőséget biztosít arra, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési és képviseleti jogát a maga teljességében ellenőrizetlenül átruházza.
Automatizált jognyilatkozattétel
A minősített elektronikus bélyegző lehetőséget biztosít emberi beavatkozás nélkül automatizált jognyilatkozattételre is. Azaz tömeges formalizált szerződések megkötésére. Ebben az esetben vajon beszélhetünk-e valódi képviseletről? Hiszen természetes személy (ember) a szerződéskötési folyamatot nem ellenőrzi és nem hagyja jóvá.
Érthető, hogy van egyfajta piaci igény az ilyenek jogi elismerésére, de fentiekből látszik, hogy ennek kivételes szabálynak kell lennie, és nem általánosnak. A kivételszabályokat pedig megfelelően körül kell határolni és megfelelő garanciákkal kell biztosítani, hogy az visszaélésre ne legyen alkalmas.