Sokkal több, mint gondolnánk.
Ki ne ismerné (és ki ne szeretné) a Kir Royal koktélt? Ez a francia koktél dijoni feketeribizli likőrből és pezsgőből áll, nevét Dijon korábbi polgármesteréről, Félix Kir-ről kapta (ő eredetileg fehérborral készítette, a “Royal” verzió készül pezsgőből).
A Kir alapját képező feketeribizli likőr azonban az egyik leghíresebb Európai Bírósági ítélet névadója is egyben.
A “Cassis de Dijon” néven ismert 120/78. számú ügyben ugyanis az történt, hogy egy németországi importőr 1978-ban szerette volna az NSZK-ban forgalomba hozni az ügy (és a jelen cikk) tárgyát képező feketeribizli likőrt, azonban a német hatóság megtiltotta annak németországi forgalmazását, a likőr túl alacsony(!) alkoholtartalma miatt.
Az importőr bírósághoz fordult, és végül az Európai Bíróság megállapította, hogy az ilyen (és hasonló) tagállami korlátozás az áruk szabad mozgásának, és így a szabad (belső) piac elvébe ütközik. A döntés lényege, hogy teljesen mindegy, milyen okból és milyen korlátot állít a tagállam (nem kell, hogy tilalom legyen!), bármilyen korlát, ami akadályozza a szabad versenyt, ellentétes az EU alapító szerződéseivel.
De hogy jön ez a minősített elektronikus aláírásokhoz?
Magyarországon 2025. január 1. napjával kivezetésre került az AVDH (Azonosításra Visszavezetett DokumentumHitelesítés), az az ingyenes szolgáltatás, amivel eddig mindenki hitelesíthette az elektronikus dokumentumait.
A kivezetés oka az volt, hogy az állam olyan piaci szolgáltatást biztosított ingyenesen, ami alkalmas volt a bizalmi szolgáltatások belső piacának torzítására.
Ugyanakkor, hogy az állam ne hagyja cserben a magánszemélyeket, az EU kötelezővé tette minden tagállam részére, hogy ingyenesen biztosítsanak minősített elektronikus aláírást a magánszemélyek számára, de csak magáncélú használatra és az állammal való elektronikus kapcsolattartás céljára (kizárólag magánszemélyként).
Magyarországon ez lett a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében biztosított DÁP eAláírás.
A gazdálkodó szervezeteknek (vállalkozásoknak) és a szakmát űző természetes személyeknek az elektronikus kapcsolattartási kötelezettségük teljesítésére azonban szükséges a piacról minősített elektronikus aláírást beszerezni.
Az elektronikus aláírásokat biztosító bizalmi szolgáltatások tekintetében az EU egységes belső piacot hozott létre, és kötelezővé tette ezek közül a legmagasabb biztonsági szintű, a “minősített” bizalmi szolgáltatások egységes elismerését az EU teljes területén.
Ez azt jelenti, hogy egy minősített bizalmi szolgáltató – bármelyik tagállamban működjön is, – egyenértékű az összes többi, másik tagállamban működő minősített bizalmi szolgáltatóval, és az általa nyújtott szolgáltatásokat minden tagállamban el kell fogadni. Vagyis egyik tagállam sem határozhat meg eltérő szabályokat a(z) – egyébként is szigorú állami felügyelet alatt nyújtott – minősített bizalmi szolgáltatásokra.
Miért írom mindezt?
A gazdálkodó szervezetek szabadon választhatnak minősített bizalmi szolgáltatót (bármelyik tagállamból).
Ehhez képest az alábbi gyakorlati tapasztalatokkal találkozhatunk:
- a magyar hatóságok csak magyar szolgáltató által kibocsátott minősített elektronikus aláírást akarnak elfogadni,
- különböző adattartalmat (pl. képviselt cég adatai) akarnak megkövetelni a minősített elektronikus aláíráshoz kapcsolódóan.
Az elektronikus aláírásokat (és azok piacát) szabályozó uniós rendelet, az eIDAS alapján minden tagállamban a saját kezű aláírással egyenértékűnek kell elfogadni a minősített elektronikus aláírásokat.
Emellett azt is kimondja az eIDAS, hogy a minősített elektronikus aláírások tanúsítványában – ami nem más, mint egy elektronikus igazolvány, amit a szolgáltató ad az aláírónak – az aláíró nevének, és a szolgáltató egyedi azonosítójának kell szerepelni.
Szerepelhet más azonosító is (pl. cégnév), de ahhoz joghatás nem fűződik, és a tagállamok nem követelhetnek meg speciális (adat)tartalmú tanúsítványt sem az aláíróktól.
A “Cassis de Dijon” ügy alapján láthattuk, hogy egyetlen tagállam sem korlátozhatja egy termék forgalmát annak alkoholtartalma miatt, ugyanez igaz a minősített elektronikus aláírások piacára is: annak forgalmát nem korlátozhatja egyetlen tagállam sem a kiállító székhelye, vagy a tanúsítvány tartalma miatt.
Mi ennek az értelme?
Az EU létrehozta az európai digitális személyiadat-tárcát. A magyar DÁP is ez lesz. Ennek segítségével bármikor, bármelyik tagállamban – akár itthonról is – bármilyen hivatalos ügyet elintézhetünk. Nyilván nem örülnénk neki, ha a másik tagállami hatóság bármilyen mondvacsinált érv miatt a mi magyar elektronikus aláírásunkat nem akarná elfogadni.
Cserébe nekünk, magyaroknak is el kell ismernünk minden más tagállami szolgáltató által kiadott minősített elektronikus aláírást.
Félix Kir ellenálló volt a II. világháborúban. Egyszer 5000 hadifogoly kiszabadításában vett részt. Ugyan 1968-ban eltávozott az élők sorából, de még halála után, 1979-ben is ellenállt a német hatóság túlkapásának. Mert hitt a szabad Európában.
0 hozzászólás