Tisztelt Szabó Yvette!
A ma reggel a hvg címlapján megjelent „Elektronikus aláírás: a kormány monopolizálta a piacot, a kisvállalkozók újabb lehúzást érzékelnek” (https://hvg.hu/360/20251110_elektronikus-alairas-felhaborodott-kisvallalkozok-facekom-microsec-netlock-nisz) című cikkben megjelent állítások kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem felel meg a valóságnak az alábbi állítás:
„sem a hazai, sem az uniós jogszabályok nem írják elő, hogy jogi személyek, vagyis cégek, civil szervezetek esetében az elektronikus szignót csak minősített elektronikus aláírással lehetne megoldani„
illetve komoly csúsztatást tartalmaz az alábbi állítás:
„ha írásbeliséget követel meg a törvény, akkor az időbélyeggel ellátott, fokozott biztonságú elektronikus aláírás tökéletes megoldás, de cég esetében akkor is jogszerű, ha teljes bizonyító erejű magánokiratra van szükség.„
1. Az elektronikus aláírásokat (és bizalmi szolgáltatásokat) az Euirópai Unióban egységesen szabályozó ún. eIDAS rendelet (a rövidítés a jogi aktus angol címének kezdőbetűiből ered, a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 910/2014/EU RENDELETE (2014. július 23.) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02014R0910-20241018), melynek 2. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ez a rendelet nem érinti sem a szerződések megkötésére és érvényességére, sem az alaki követelményekkel kapcsolatos más jogi vagy eljárási kötelezettségekre vagy az ágazatspecifikus alaki követelményekre vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot.„, vagyis a tagállamoknak jogukban áll meghatározni, hogy szerződések érvényességére és egyéb okiratok alaki követelményeire milyen elvárásokat támasztanak, azzal a korlátozással, hogy a minősített bizalmi szolgáltatásokat minden tagállamban azonosnak kell elfogadni (4. és 24a. cikk), és a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású (25. cikk (2) bekezdés).
Ennek megfelelően egyetlen tagállam sem köteles elfogadni a nem minősített elektronikus aláírást, ha az adott ügyletre vagy eljárásra a tagállami jog minősített elektronikus aláírást követel meg. Azaz nem felel meg a valóságnak az, hogy „sem a hazai, sem az uniós jogszabályok nem írják elő, hogy jogi személyek, vagyis cégek, civil szervezetek esetében az elektronikus szignót csak minősített elektronikus aláírással lehetne megoldani„.
(A Ruszin Zsolt és Szabó Tamás által hivatkozott 25. cikk (1) bekezdés pusztán annyit mond, hogy önmagában bizonyítékként nem tagadható meg a nem minősített elektronikus aláírással létrehozott dokumentum, de a fenti rendelkezésekkel együtt értelmezve ez azt jelenti, hogy amiatt viszont megtagadható az elfogadása, ha az adott ügyletre, vagy eljárásra a tagállami jogszabály minősített elektronikus aláírást követel meg.)
2. A DÁPtv. (https://njt.hu/jogszabaly/2023-103-00-00), valamint az az által hatályon kívül helyezett korábbi Eüsztv. (https://njt.hu/jogszabaly/2015-222-00-00) és végrehajtási rendelete (https://njt.hu/jogszabaly/2016-451-20-22) kötelezővé teszik a gazdálkodó szervezetek számára az elektronikus ügyintézést (jelenleg a DÁPtv. 19. §), nem 2025. november 01., hanem 2018. január 01. óta.
Ez azt jelenti, hogy minden gazdálkodó szervezet 2018. január 01. napja óta kizárólag elektronikusan tarthatja a kapcsolatot az állammal, illetve annak hatóságaival, vagyis kérelmeiket, beadványaikat minden állami hatóság részére a jogszabályi előírásoknak megfelelően elektronikusan kell benyújtani.
Ahhoz, hogy ezt megtehessék, hitelesíteniük kell a nyilatkozataikat (321/2024. korm. Rendelet 31. §), és hiteles elektronikus másolatként kell benyújtaniuk a papír alapon létrejött okirataikat (321/2024. korm. Rendelet 44. §, valamint 70-74. §§).
Ezt 2024. december 31-ig teljesíthették az ún. azonosításra visszavezetett dokuentumhitelesítés (avdh) szolgáltatással (ingyenesen), azonban ezt a DÁPtv. 119. § (2) bekezdése 2024. december 31. napjával kivezette.
A kivezetésre azért került sor, mert az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (ami az EU egyik alapokmánya, „alkotmánya”) 107. cikke alapján az állam (illetve egyetlen tagállam sem) nyújthat úgy támogatást vállalkozás(ok) részére, hogy az a piaci versenyt torzítja (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:12008E107, ezen rendelkezés miatt kellett volna visszafizetni az államnak a MALÉV számára nyújtott támogatásokat).
Márpedig az eIDAS a bizalmi szolgáltatások piacán ún. egységes belső piacot hozott létre (eIDAS 4. cikk), és ha az állam ingyenesen nyújt piaci szolgáltatással versengő szolgáltatást – jelen esetben a minősített elektronikus aláírással versengő avdh-t – akkor azzal az adott tagállam területén a minősített elektronikus aláírások piacát ellehetetleníti. (Egyébiránt ezért nem használható jogi személy képviseletében vagy szakmai célra a DÁP eAláírás sem, valamint az eIDAS 5a. cikk (5) bekezdés g) pontja alapján).
Ennek megfelelően 2025. január 01. napjától az elektronikus kapcsolattartás teljesítése érdekében minden gazdálkodó szervezet köteles minősített elektronikus aláírással rendelkezni. Erre a MELASZ már január elején felhívta a figyelmet itt: https://melasz.hu/melasz-nyilatkozat-az-azonositasra-visszavezetett-dokumentumhitelesites-avdh-kivezetese-kapcsan/
valamint október közepén ismét, itt: https://melasz.hu/melasz-felhivas-az-avdh-vegleges-kivezetesevel-kapcsolatban/
A hitelesség (321/2024. korm. Rendelet 31. § (1) bekezdés) azt jelenti, hogy a hatóság nem vonhatja kétségbe, hogy a hitelesen előállított okirat attól származik, akinek a neve (és egyéb adatai) a hitelesítésen szerepelnek. Ahhoz azonban, hogy ez teljesülhessen, megfelelő azonosításnak kell megelőznie a hitelesítést, és megfelelő műszaki megoldásnak kell biztosítani a hitelesség sérthetetlenségét és hamisíthatóságát. Ennek jelenleg teljes mértékben kizárólag a minősített elektronikus aláírás felel meg, de a magyar jog engedményt tesz, és a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást is egyenértékűnek tekinti a minősített elektronikus aláírással.
Ezért mondja főszabályként a DÁPtv. (egyik) végrehajtási rendelete, a 321/2024. korm. Rendelet 31. § (1) bekezdés a) pontja főszabályként, hogy „Hiteles az elektronikus dokumentum, ha a) az teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy közokiratnak minősül, és – ha jogszabály így rendelkezik – elektronikus időbélyegzővel látták el„
A teljes bizonyító erejű magánokiratokról a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 325. § (1) bekezdése rendelkezik, elektronikus okirat esetében az f) pont az irányadó: „az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el„.
A fent idézett rendelkezésből jól látható, hogy önmagában a fokozott biztonságú elektronikus aláírás minősített tanúsítvány nélkül nem hoz létre teljes bizonyító erejű magánokiratot, és így a nem minősített tanúsítvánnyal ellátott fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem lesz hiteles.
(A Ruszin Zsolt és Szabó Tamás által oly sokszor ismételt d) pont elektronikus okiratokra nem alkalmazható, mert az f) pont a megfogalmazásából eredően minden elektronikus okiratra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy természetes személy, vagy jogi személy képviseletében eljáró személy írta alá.
A szintén Szabó Tamás által hivatkozott, 321/2024. korm Rendelet 31. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírás pedig kizárólag digitális szolgáltatást biztosító szervezet számára hoz létre hiteles okiratot, gazdálkodó szervezetek számára nem. Így nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, hogy „cég esetében akkor is jogszerű, ha teljes bizonyító erejű magánokiratra van szükség”.)
Papír alapú okirat hiteles elektronikus másolatának készítésekor is kizárólag minősített tanúsítványos aláírás használható a 321/2024. korm. Rendelet 70-74. §§-ai alapján, így fokozott biztonságú elektronikus aláírással senki nem tud papír alapú okiratot megfelelően elektronikusan benyújtani. Ugyanis főszabályként papír alapú okiratot mindig hiteles másolatként kell benyújtani (321/2024. korm. Rendelet 44. § (1) bekezdés). Ezzel nem árt tisztában lennie mindenkinek.
3. Az valóban megfelel a valóságnak, hogy nem minősített tanúsítványos fokozott biztonságú elektronikus aláírás időbélyegzővel elektronikus magánokiratot hoz létre (a DÁPtv. 109. § (1) bekezdés alapján), de az nem lesz sem teljes bizonyító erejű magánokirat, sem hiteles a fenti jogszabályi rendelkezések alapján.
Ennek megfelelően ott, ahol a jogszabály hiteles okiratot, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot követel meg, nem elegendő a minősített tanúsítvány nélküli fokozott biztonságú elektronikus aláírás. (A jobb érthetőség érdekében táblázatban foglaltam össze az egyes elektronikus aláírások típusait és joghatását:
Fentiek alapján súlyos csúsztatás összemosni az írásbeliség jogszabályi követelményét (Ptk. 6:7. §) a teljes bizonyító erő jogszabályi követelményével (Pp. 325. § (1) bekezdés) és a hitelesség jogszabályi követelményével (321/2024. 31. § (1) bekezdés), mert más más joghatást jelentenek, azok nem szinonímák, egymással nem helyettesíthetőek és nem felcserélhetőek.
4. Abban is igaza van Szabó Tamásnak, hogy „az elektronikus aláírásokra vonatkozó jogszabályi környezet nagyon bonyolult„, ezért is lenne szerencsés, ha azok, akik nem értenek a jogszabályértelmezéshez (ami nem egyenlő a jogszabály olvasásával), nem kísérleteznének vele.
5. Sajnos pont ebből ered, hogy „egyes meghatározó szolgáltatók rendszeresen félrevezető kijelentéseket tesznek„, azt, hogy kik ezek a szolgáltatók, mindenki döntse el maga, de csak akkor, ha már megbírkózott a fent idézett jogszabályok megfelelő, jogászi szintű értelmezésével.
6. Megtiszteltetés lenne számomra, ha már engem idéz egy cikkében, akkor megkeresne, hogy engem is megkérdezzen, mi a véleményem a többi úriember által tett állításról.
Köszönettel,
Dr. Kósa Ferenc MELASZ elnök
0 hozzászólás