Petíció(?)

Petíció(?) – Nem tudom, hogy ez a legmegfelelőbb cím-e, és nem is nagyon szoktam ilyet írni – nopláne kérni -, de most azt kérném minden kedves barátomtól és ismerősömtől – különösen azoktól, akik dolgoztak már együtt az IdomSofttal, vagy a DMÜ-vel és egyetértenek velem -, legyen kedves megosztani ezt a bejegyzést, hogy elérjen az alakuló kormány tagjaihoz, különösen Tanács Zoltán leendő tudományos és technológiai miniszterhez (akit – remélem, hogy csak még – nincs szerencsém személyesen ismerni), de akár a leendő miniszterelnökhöz, Magyar Péterhez is:

Kérem a leendő kormánytól, hogy a kormányzati átalakítás során a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) Zrt. és az IdomSoft Zrt. működését ne alakítsa át.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy szükség esetén esetleg ne fejlessze azt, vagy tegye hatékonyabbá az erőforrásaihoz mérten, de mint a digitalizáció területén dolgozó (remélem, hogy hívhatom magam szakembernek), szeretném kifejezni, hogy mennyire jól működik a Digitális Állampolgárság Program fejlesztése, az ezzel kapcsolatos kutatások, méylinterjúk és szakmai egyeztetések, együttműködések rendszere, amelyek során nemcsak az állampolgári/felhasználói igényeket, de az integrátori tapasztalatokat is folyamatosan kikérik, meghallgatják és feldolgozzák.

Azt gondolom, hogy ez a szakmai párbeszéd (is) vezetett oda, hogy a Digitális Állampolgárság Program, mint mobilapplikáció másfél év alatt olyan szintre emelkedett, ami a felhasználók mindennapi életét könnyíti meg az ügyintézéseik során, és tudom, hogy ez, a DÁP, mint európai digitális személyiadattárca bejelentésével exponenciálisan nőni fog.

A laikusok számára itt szeretném megjegyezni, hogy a DÁP a népszerű hiedelemmel ellentétben nem Rogán Antal „találmánya”, hanem az Európai Unió „Digitális évtized” programjának része, és célja, hogy minden tagállam nyújtson az állampolgárai részére egy olyan megoldást, amivel minden tagállamban egységesen azonosíthatják magukat, akár online, akár offline.

Ez mind a turizmus, mind a munkavállalás, mind pedig a vállalkozások szempontjából hatalmas fejlődést fog jelenteni az évtized végére, mert azt fogja lehetővé tenni, hogy nemcsak a saját országunkban, de bármely más EU tagállamban tudjuk az ügyeinket intézni egyszerűen és gyorsan, anélkül, hogy kilépnénk a lakásunk ajtaján, azaz nem kell elutaznunk az adott tagállamba, és ott nem kell hivatalokban várni a sorunkra. (Az, hogy az EU hogyan kívánja kizárni annak lehetőségét, hogy az adattárcán keresztül az adott tagállam megfigyelje az állampolgárait, egy külön posztot érdemelne, így itt csak röviden jelzem, hogy ennek egyik legbiztosabb eleme, a tárca-alkalmazás nyílt forráskódja, melyet hamarosan mindenki megismerhet.)

Ez a digitalizációs projekt sikeresen működik immár négy éve, és az ehhez biztosított európai uniós források is – eddig is – folyamatosan érkeztek, azok – a legjobb tudomásom szerint – ésszerűen, szakszerűen és gazdaságosan lettek felhasználva. Ha ebben tévednék, akkor nyilván az arra jogosult szervezetek vizsgálják ki az uniós források megfelelő felhasználását, de kérem, hogy visszaélés megállapításának hiányában, pusztán csak azért, hogy elmondható legyen: a digitalizáció terén is megtörtént a rendszerváltás, ne eszközöljenek átgondolatlan változtatásokat.

A DMÜ és az IdoSoft élén, valamint az apparátusban is olyan nagyszerű szakemberek dolgoznak (így Both András, Bányai Zsolt, Adám Csongor, Németh Ágota Márta, Folyó Gergely, Valczer Balázs, Zelena Viktória /elnézést azoktól, akiket kifelejtettem, vagy akiket nem ismerek személyesen/) akik véleményem szerint pótolhatatlanok, ezért kifejezetten kérem, hogy őket pusztán azért ne mozdítsák el, mert bárki úgy érzi, hogy a rendszerváltó hangulat ezt kívánná.

Szeretném hangsúlyozni, hogy ezt nem a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség Egyesület (MELASZ) elnökeként írom (bár együttműködésünk a DMÜ-IdomSoft-MELASZ tekintetében tökéletes), és nem is a Magyar Ügyvédi Kamara Informatikai Tanácsadó Bizottságának tagjaként (bár együttműködésünk a DMÜ-IdomSoft-MÜK tekintetében is tökéletes), és különösen nem a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának megbízott oktatójaként, mert ezen szervezetekkel nem egyeztettem erről a véleményemről, és így nem is bírhatom a támogatásukat (bár örömmel venném azt). Kizárólag magánemberként (és a területen működő szakemberként) fordulok a címzettekhez.

Szeretném jelezni – mielőtt ezzel bárki alaptalanul vádolna -, hogy a jelen posztom megírásában semmiféle anyagi függés, vagy haszon reménye nem vezet, köszönöm, a megélhetésem szerencsére enélkül is biztosított.

Nem vezet továbbá politikai érdek sem, tekintve, hogy soha nem voltam egyetlen párt tagja sem, most sem vagyok az. Természetesen magánemberként van politikai véleményem, ezt bármelyik kedves barátommal szívesen meg is vitatom, ha igény mutatkozik rá.

Egyetlen érdek, ami vezérel, az a digitalizáció ügye, és ahogy fent is írtam, ebben véleményem szerint követendő példa az, ahogyan a DMÜ és az IdomSoft működik, és működött az elmúlt négy évben (lehet, hogy azelőtt is, de nekem azóta van szorosabb kapcsolatom velük).

A fentiek nem jelentik azt, hogy ne támogatnám az esetleges visszaélések kivizsgálását. De kérem, hogy senki ne mossa össze a jól működő fejlesztéseket, az esetleges visszaéléseknek köszönhetően működésképtelen, vagy rosszul működő rendszerekkel. Nem köntörfalazok: az E-ING (elektronikus ingatlan-nyilvántartás) projektre gondolok. A DÁP és az E-ING ég és föld. A DÁP véleményem szerint az állami fejlesztés büszkén mutogatni való példája, míg az E-ING annak az ellentéte. De mindenki legyen tisztában azzal, hogy az E-ING nem a DMÜ vagy az IdomSoft fejlesztése, arra annak átadásáig semmilyen ráhatással, de még rálátással sem rendelkeztek.

Mivel az én tapasztalatom szerint a DMÜ és az IdomSoft működése mintaértékű, ezért kérem, hogy ezek működését ne változtassa meg a leendő kormány, csak azért, mert azok a korábbi kormány működése alatt jöttek létre.

Köszönettel,

Dr. Kósa Ferenc